X/A tétel folytatása

3, Kísérlet a fölzárkózásra. A felvilágosult abszolutizmus Poroszországban és a Habsburg Birodalomban:
        II. Frigyes mérnököket és munkásokat küldött Angliába, hogy ellessék a fejlettebb módszereket.
        Manufaktúrákat alapított , korlátozta a parasztok földtől való megfosztását.
          - A katolikusoknak szabad vallásgyakorlat, az igazságszolgáltatás javulása,
          - Utak, csatornák épültek → az ország modernizálása

    Nem változott a társadalom alapvetően feudális jellege. A nemesi földbirtokosok; a junkerek: hiteleket kaptak,
    ők a hadsereg tisztjei. Polgárok földbirtokot (feudum) nem szerezhettek.

    Mária Terézia idején (1740-1780) tehetséges tisztviselők irányították a feudális társadalom megjavításának kísérletét.
    Fia, II. József (1780-1790) a birodalom modernizálásának híve.

    Az új keleti nagyhatalom; Oroszország:
       - az örökös jobbágyság kialakulása, a mezőgazdaság egyoldalú uralkodó szerepe a gazdasági életben.
         Az oroszok a keleti kereszténységhez csatlakoztak. Nem alakult ki rendiség.

         A cárok hatalma despotikus (önkényuralmi) arculatú volt. Az orosz reformerek erős eszközökkel
         próbálták fölszámolni a történelmi lemaradást. Képviselőjük: I. Péter, merészen hadat üzent az ázsiai
         eredetű szokásoknak. A kormányzatot igyekezett központosítani, szakszerűvé tenni.
         Merkantilista gazdaságpolitikát követett, becsalogatta a külföldi mesterembereket az országba.

         A megszervezett manufaktúrákban jobbágyok robotoltak. A Balti-tenger partján új főváros épült: Szentpétervár.
         Meggyorsul az orosz gazdaság - és társadalom fejlődése. I. Péter véres háborúkat vívott melegtengeri kikötőkért.

         Kudarcai:
               - 1700, Narva (A svéd királlyal vívott harc)
               - 1711, törökök,

         De újjászervezte, modernizálta hadseregét. Poltavánál (1709) megsemmisíti a svéd erőket,
         megszerzi a Balti-tenger keleti partvidékét.

         Oroszország nagyhatalmi helyzete II. Katalin trónra lépésekor megszilárdult. (1762-1796).
         A felvilágosodás eszméi Oroszországba is eljutottak.
         Katalin folytatta az igazgatás és az adórendszer központosítását, felvilágosodott uralkodónak tartotta magát.
         Voltaire-rel és Diderot-val levelezett.

         Parasztfölkelés Pugacsov vezetésével, amelyet a cári abszolutizmus vérbe fojtott. (1773-1775)

         Lengyelország ( ahol a fölzárkózás programja megkésett):
             - a 17. században Európa legnagyobb kiterjedésű országa. Bécs megmentője, Sobieski János a népi
               ellenállásra támaszkodó nemesi seregek vezére, lengyel király, hadvezér, Magyarország egyik fölszabadítója.
             - Terjedt a jobbágyoknak a földtől független adásvétele.

         A lengyel rendi államban nem alakult ki erős központ, amely kísérletet tett volna nyugat-európai vívmányok átvételére.
       - Lengyelország lemaradt, viszont Orosz - és Poroszország fejlődött.
       - A mérsékelt gazdasági fejlődés lengyel földön is meggyorsította a felvilágosodás eszméinek terjedését.

        II. Katalin és II. Frigyes a “nemesi aranyszabadság” védelmében léptek föl.
             - Érdekük: a lengyel anarchia fenntartása. Az erőviszonyok kedvezőtlenül alakultak.
             - Az országgyűlés 1793-ban elfogadta a reformalkotmányt, de az orosz csapatok bevonultak Varsóba.

       1793: Lengyelország 2. fölosztása. A paraszti és polgári felkelők vereséget mértek az orosz, porosz seregekre.
       A túlerő felmorzsolta a lengyel ellenállást, a főparancsnok, Kosciuszko fogságba esett.
       Tadeusz Kosciuszko: Rousseau tanítványa, Washington tábornoka, a lengyel sereg főparancsnoka.

 

B, tétel: Mutassa be az európai nagyhatalmi erőviszonyokat a 18. század derekán
            (1750-es évek Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország, Habsburg Birodalom, Törökország)

  A világ nagy része a 18. században Európa gyarmata lett. Közép és Dél-Amerikában a spanyolok, portugálok voltak az urak.
  A franciákkal vívott 7éves gyarmati háborúból Anglia került ki győztesen: övé India, Észak-Amerika.

  Az észak-amerikai angol gyarmatok:
      - A 18. századra Észak-Amerikában (Kanadától Floridáig) 13 angol gyarmat jött létre.
        A déli gyarmatok: királyi - vagy magántulajdonban voltak, az északiak önkormányzattal rendelkező kolóniák.
        A puritánok északra települtek, igényt tartottak az önigazgatásra, a szabad véleménynyilvánítás jogára.
        Északon a farmergazdálkodás a jellemző. A farmer tulajdonával szabadon rendelkezett.
        Maga építette házát; cipőt, ruhát készített, gyertyát öntött, szappant főzött, mellékesen postamester volt, vagy boltot nyitott.

        Délen a néger rabszolgákkal dolgoztató ültetvényes rendszer terjedt el. A föld birtoklásáért földbért kellett fizetni.
        Haszonra történő árutermelés, feudális kötöttségek (kötött földbirtok, személyi függés).
        Megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása, gyarmatok szövetkezése. Kezdeményezője: Benjamin Franklin. (természettudós, író).

  Anglia és a gyarmatok viszonya kiéleződik: Amerika a 18. században mezőgazdasági jellegű.
  Észak-amerikai kolóniáit nyersanyagtermelő, árufelvevő piacoknak tekintette.
  Az amerikaiak vámokkal sújtották a nyugat-indiai szigetekre irányuló kereskedelmet.
  A papírpénz kibocsátását törvénytelennek nyilvánítják.

  Bélyegtörvény: minden okmányra, hirdetésre, újságra illetéket vetett ki.

  Az amerikaiak bojkottálták (megtagadták) az angol árukat; ill. az adók, illetékek fizetését. A kormány visszavonta
  a sérelmezett vámokat, de fönntartotta az angol parlament adókivetési jogát.
  Megmaradt a teavám: ez ellen tüntetve az amerikaiak tengerbe szórták 3 hajó rakományát (“Bostoni teadélután”, 1773)
  Állandósultak a fegyveres összecsapások.

  - 1774, Philadelphia: összeült az amerikai gyarmatok 1. kongresszusa
  - 1775. április 19., Lexington: az első sortűz → kitört a függetlenségi háború

  A Függetlenségi Nyilatkozat:
      - 1776. július 4.: a kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
        Megszületett az új, független állam, az Amerikai Egyesült Államok.
        A Függetlenségi Nyilatkozat fogalmazványát Thomas Jefferson, a mozgalom polgári demokratikus
        szárnyának vezetője készítette.
   - “Minden ember szabadnak, boldognak és egyenlőnek születik.”

  A függetlenségi harc győzelme:
        - Az angoloknak kedvező erőviszonyok: hatalmas flotta, korlátlan pénzügyi hitel, fejlett hadsereg.
          Az amerikaiaknak az angolokat támogató loyalistákkal, hazai árulókkal is meg kellett küzdeniük.

         (Lojalista: a királyhoz hű). A “patrióták”: a hazafiak forradalmi sereg erkölcsi fölényben volt az angol
          hadsereggel szemben. Ügyesen alkalmazták az indiánoktól tanult szétszórt alakzat taktikáját.
          Az angolok bevették NewYork-ot. Az első jelentős amerikai győzelem: 1777, Saratoga-i fegyverletétel.

         George Washington (1732-1799) a függetlenségi háború fővezére, 1789 és 1797 között az Egyesült Államok elnöke.

         A saratogai győzelem után Franciaország szövetséget kötött az Egyesült Államokkal. Ehhez csatlakozott
         később Spanyolország és Hollandia is.

         1781, Yorktown: Washington a francia sereggel bekerítette, fölszámolta az utolsó harcképes angol sereget.
         1783, Versailles: A versailles-i békeszerződésben Anglia kénytelen elismerni az Egyesült Államok függetlenségét.

   A függetlenségi háború jelentősége és az amerikai alkotmány:
         Az amerikai kolóniák sikeres harca: polgári forradalom és függetlenségi háború
    → a felvilágosodás eszméinek gyakorlati alkalmazása.

         1787: A szövetségi (alkotmányozó) gyűlés megalkotta az Egyesült Államok alkotmányát.
                    A végrehajtó hatalom a 4 évre választott elnöké, akit megbízatásának lejárta előtt nem lehetett megbuktatni.
                     A törvényhozó hatalom: képviselőház + a szenátus = a kongresszus

Kiegészítések: 1791-ben gyülekezés - , sajtó - és szólásszabadság, Az egyház államtól való elválasztása